Már-már gutaütést kap a szinte lehetetlennek tűnő vállalkozástól, infarktust az emberek értetlenségétől, mégis tűzön-vízen át akarja a jót, a boldogságot másoknak. Nélküle talán nem is sikerülne. Ez az ember egy velencei - tehát idegen Chioggiában - aki arra vágyik, hogy befogadják. Mert bár velenceinek lenni jó, chioggiainak lenni még jobb.